Bekapcsolódás az új típusú duális képzésbe
A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény és a szakképzésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 12/2020. (II. 7.) Kormányrendelet szerint meghatározott személyi, tárgyi és egyéb feltételek biztosításával lehet a duális képzésbe bekapcsolódni. A feltételek meglétét és folyamatos fenntartását a területileg illetékes kereskedelmi és iparkamara ellenőrzi.
A nyilvántartásba vételi folyamat a kérelem benyújtásával indul. Ezt a dokumentumot Kamaránkhoz benyújtva elrendelésre kerül a helyszíni szemle.
Az ellenőrzés időpontjában a képzőhelynek be kell tudnia mutatni:
- nyilvántartásba vételi Kérelem;
- Nyilatkozat a gazdálkodó szervezet minőségirányítási rendszeréről (MIR);
- meglévő tanúsított minőségirányítási rendszer esetén a duális képzés folyamataira kiterjesztett MIR dokumentumai;
- a Kamarai Minőségi Szempontrendszer alkalmazása esetén a KAMSZER kidolgozott mellékletei.
- a szervezet által az adott szakma oktatására kidolgozott Képzési program (KP);
- személyi feltétel teljesüléséhez, az oktató
- szakmai végzettségét igazoló bizonyítványainak másolatai,
- nyilatkozata a cselekvőképességről, illetve szakmai, gyakorlati idejéről;
- hatósági erkölcsi bizonyítványa (annak igazolására, hogy nem áll a szakirányú oktatási tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt);
- tárgyi feltétel teljesüléséhez, pl.:
- érintésvédelmi szabványossági felülvizsgálati jegyzőkönyv;
- más (szak)hatóságok által kiadott, jogszabályban előírt engedélyek:
- telepengedély, ill. telep létesítésének bejelentését igazoló dokumentum (amennyiben az 57/2013. (II.27.) Korm. rendelet alapján szükséges);
- szakhatóság által kiadott engedély, ill. annak igazolását szolgáló dokumentum, hogy a szervezet eleget tett-e bejelentési kötelezettségének.
Az érintett telephely irányába támasztott követelmény:
- Rendelkezik az oktatni kívánt szakma Képzési és kimeneti követelményében (KKK) meghatározott szakmai oktatás megszerzéséhez szükséges tárgyi feltételekkel, eszközökkel;
- a munkahely megfelel a tűz-, baleset-, munka- és környezetvédelmi előírásoknak.
A szakirányú oktatást végző személlyel szemben támasztott követelmények:
- A duális képzőhelyen oktató az lehet, aki
- cselekvőképes,
- nem áll a szakirányú oktatási tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt,
- a duális képzőhely által vállalt szakmának megfelelő, államilag elismert, legalább középfokú szakirányú szakképzettséggel és legalább ötéves, az érintett szakképzettségnek megfelelő szakmai gyakorlattal és
- kamarai gyakorlati oktatói vizsgával rendelkezik.
- Mentesül a kamarai gyakorlati oktatói vizsga letétele alól az, aki
- szakirányú mestervizsgával rendelkezik, vagy
- a duális képzőhely által vállalt szakmának megfelelő
- szakirányú felsőfokú szakképzettséggel és legalább 2 éves szakirányú szakmai gyakorlattal,
- felsőfokú végzettséggel, szakirányú középfokú szakképzettséggel és legalább 5 éves szakirányú szakmai gyakorlattal, vagy
- az egészségügyi ágazat tekintetében – egészségügyi gyakorlatvezető szakképesítéssel rendelkezik, vagy
- a 60. életévét betöltötte.
A duális képzőhely feladatai
- kezdeményezi – nyilvántartás hiányában – a kamarai nyilvántartásba vételt;
- biztosítja a szakirányú oktatáshoz szükséges személyi és tárgyi feltételeket;
- minőségirányítási rendszert működtet vagy legalább a gazdasági kamara által kidolgozott szempontrendszerben meghatározott minőségi követelményeknek megfelel;
- a szakképző intézménnyel közösen alakítja ki a szakirányú oktatásra vonatkozó képzési programot;
- megköti a szakképzési munkaszerződést a tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel;
- biztosítja a Szakképzési törvényben meghatározott juttatásokat;
- munka-, baleset- és tűzvédelmi oktatást tart;
- tanuló, illetve a képzésben résztvevő személy javára felelősségbiztosítást köt;
- biztosítja a rendszeres foglalkozás-egészségügyi vizsgálatot;
- a regisztrációs és tanulmányi rendszerben (KRÉTA – a hozzáférést a szakképző intézmény biztosítja) – a szakirányú oktatásával összefüggésben – rögzíti
- a szakmai tevékenységeket, annak helyszínét, ha az eltér a duális képzőhely nyilvántartásba vett székhelyétől vagy telephelyétől,
- a szakmai tevékenységre fordított időt,
- a tanuló értékelését és
- a tanuló részvételét és mulasztását a szakirányú oktatás során;
- kapcsolatot tart a területileg illetékes gazdasági kamarával, szakképző intézménnyel, szülőkkel.
Szakképzési munkaszerződés
A legfontosabb tudnivalók:
- A szakképzési munkaszerződést a Munka törvénykönyve, a Szakképzési törvény illetve a hozzátartozó végrehajtási rendelet szabályozza.
- A duális képzőhely a szakképzési munkaszerződés megkötését megelőzően kiválasztási eljárást folytathat le a tanulók/képzésben résztvevők számára.
- Szakképzési munkaszerződés azzal a tanulóval/képzésben résztvevővel köthető, aki az adott szakmára előírt foglalkozás-egészségügyi alkalmassági feltételeknek és pályaalkalmassági követelménynek megfelel.
- A szakképzési munkaszerződést, annak módosítását és felmondását írásba kell foglalni.
- A tanuló/képzésben résztvevő és a duális képzőhely között munkaviszony jön létre.
- Legkorábban a szakirányú oktatás első napjától kezdődően határozott időtartamra köthető, mely lehet a szakirányú oktatás hátralévő teljes idejére kiterjedő, vagy évente 1 alkalommal legalább 2 és legfeljebb 12 hetes időtartamú (rövid ciklusú szakképzési munkaszerződés).
Saját munkavállaló szakirányú oktatása a módosítás szerint kétféleképpen történhet duális képzés keretében:
a) Ha a foglalkoztató duális képzőhely (nyilvántartásba vette duális képzőhelyként a gazdasági kamara), köthet szakképzési munkaszerződést a saját munkavállalójával, így párhuzamosan kétféle jogviszonyt fenntartva. Ez a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény (Szocho törvény) szerinti adókedvezmény igénybevételére is jogosít.
b) Az eredeti munkaszerződés – duális képzési célú – módosítása továbbra is lehetőség. A lényeges változás ez esetben, hogy bár a módosított munkaszerződés alapján kerül megszervezésre a saját dolgozó szakirányú oktatása, azonban az nem válik szakképzési munkaszerződéssé. Ebben az esetben nincs szükség kamarai nyilvántartásba vételre, viszont a Szocho törvény szerinti adókedvezmény sem vehető igénybe.
Fontos szem előtt tartani, hogy mennyiségi korlátozás vonatkozik a duális képzőhelyekre tanulói létszámot tekintve. A duális képzőhely 12-nél több tanulóval és képzésben részt vevő személlyel a szakképzési munkaszerződés megkötésének évét megelőző év átlagos statisztikai állományi létszáma legfeljebb 30%-áig köthet szakképzési munkaszerződést. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy azon duális képzőhelyek esetében, ahol a fentiek szerint számított átlagos állományi létszám nem haladja meg a 40 főt, a megköthető szakképzési munkaszerződések száma maximum 12 lehet.
A korlátozás nem vonatkozik:
- a rövid ciklusú (2-12 hét) szakképzési munkaszerződéssel rendelkező tanulókra,
- saját munkavállaló szakirányú oktatásának esetére,
- törvény által kis- és középvállalkozásnak nem minősülőkre.
A szakképzési munkaszerződéssel rendelkező tanulókat az átlagos állományi létszámba nem lehet beleszámítani.
Jogok és kötelezettségek a szakképzési munkaszerződéssel összefüggésben:
- munkabér (a költségvetési törvényben megállapított önköltség (1.2 millió Ft) egyhavi mértékének 100-168%-a, azaz 100-168 ezer Ft között),
- a felnőttképzési jogviszony keretében szakmát tanulók esetében, ha a szakképzési munkaszerződés megkötésére más munkáltatóval fennálló, foglalkoztatásra irányuló jogviszony mellett kerül sor, akkor a szakképzési munkabért, az egyéb juttatásokat a szakképzési munkaszerződés alapján létrejövő munkaviszony időtartamával arányosan kell megállapítani, változás viszont, hogy a szabadságot már nem kell arányosítani,
- egyéb juttatás (maximális összege az önköltség egyhavi mértékének 168%-a, azaz 168.000 Ft),
- igazolatlan mulasztás esetén a juttatásokat arányosan csökkenteni kell,
- az éves összes szabadság mértéke nem életkorhoz kötött, hanem a jogviszony típusától függ (tanulói jogviszonyban évi 45 munkanap, felnőttképzési jogviszonyban évi 30 munkanap),
- a nyári szünetben kötelezően, egybefüggően kiadandó szabadság mértéke 20 munkanap,
- betegszabadság (15 munkanap),
- felelősségbiztosítás
- a tanuló teljes napi munkaideje nem haladhatja meg a napi 8 órát, fiatal munkavállaló esetében a napi 7 órát,
- legfeljebb négy hetes munkaidőkeret rendelhető el,
- rendkívüli munkaidő nem rendelhető el,
- érettségi vizsgatárgyanként 4 munkanapra munkavégzési kötelezettség alóli felmentés (az érettségi vizsga napját is beszámítva),